Apátfalvi Falunap, Szent Anna Napok

Érték bemutatása:

„Ünnepeljünk és szórakozzunk együtt Apátfalván…!”. Így invitálta az akkori polgármester, Szentesi József a falu lakosságát az első Apátfalvi Falunapokra 1994 októberében, melynek három tradicionális előzménye is volt. Az 1950-es években már rendeztek falunapokat, igaz akkor Dózsa György parasztvezér emlékére. A falu keletkezésének (1334.) 660. évfordulója volt 1994-ben. A harmadik, ami időpont nem bizonyult szerencsésnek a Szent Mihály napi búcsú. Az akkori polgármester a búcsú napját azért tartotta fontosnak, mint a falu legnagyobb ünnepét, mert akkor „mindenki itthon van”. Hazajönnek a gyerekek, rokonok, ismerősök, barátok, a falu lakosságának lélekszáma szinte a duplájára nő. Az egész lakosság készül ilyenkor, rendbe teszi a házát, meszel, szépíti udvarát, de a ház előtt lévő kiskertet is, süt, főz, valaki disznót, marhát, kacsát, libát vág a vendégei fogadására. A Szent Mihály napi búcsú templomunk felszentelésének ünnepe, de a család ünnepe is. Az erre a napokra tett falunapok, bár hagyományteremtő eseményei voltak, az időpont nem nyerte el a lakosság tetszését, programjainak kis látogatottsága volt. Értékelve az első falunapot, levonva a tanulságokat, új időpontot kellett keresni. A cél továbbra is az volt, hogy „ünnepeljünk és szórakozzunk együtt”, legyen együtt az egész falu, melynek a helyi közösség belső kohéziójának erősítése, nem sokkal a pártrendszer bukása után felbecsülhetetlen értéke volt. A falunapok új időpontja, a július 26, Szent Anna nap. Egy olyan ünnep, mely az 1830-as kolera járványhoz kapcsolódik. Az akkori kolera járvány Apátfalvát sem kímélte, szinte nem volt olyan család, akit elkerült volna. 1831. július 26-án azonban már nem jelentettek megbetegedéseket, így ennek örömére a falu fogadott ünneppé tette ezt a napot. Szent Anna nemcsak a várandósok védőszentje, de a jövőbe vetett hit jelképe is. Az első Apátfalvi Falunapok (1994.) hagyományteremtő programjait az 1995-ben új időpontban megrendezett második falunap is folytatta, ill. felépítésében mai napig követi, bár sok új színfolttal bővült. 1995-ben megváltozott a Falunapok időpontja (július 26.) és megváltozott a neve is, Szent Anna Napok lett. Szerkezetében, céljaiban nem változott, tartalmában igen. A kitüntető címek adásának köre bővült az Apátfalva Község Oktatásügyéért, Közszolgálatáért, Községért” (1998-tól). A kitüntető címek, olyan elismerések, melyek a falu lakosságának ajánlásai alapján történtek. Rangját az emeli, hogy valóban azon személyek kapták meg, kiknek tevékenységét, életvitelét szinte az egész falu elismeri, ma is példaképek a felnövekvő generációk számára. A díszpolgárok „fényképét” (festett képek), mint mementót a mai Faluház könyvtárában is láthatjuk. Nagyon fontosak a falunap rendezvényei között a kiállítások, melyeken szinte minden évben bemutatkoznak az óvodások alkotásaikkal, a helytörténet tárgyi emlékei, vagy az apátfalvi fehér hímzést még ma is őrzők munkái, és olyan volt apátfalvi művészek is bemutatkoznak, akik országos hírnévre is szert tettek. Egy-egy évben bemutatkoztak a termelők is, ill. 15 éven keresztül volt virágkiállítás egy helyi vállalkozó szervezésében. A falunapok szervezése nem elsősorban az önkormányzat privilégiuma volt (2016-ig), a helyi Művelődési Ház fogta össze, és a megvalósításhoz adományozókat, szponzorokat is keresett. A Művelődési Ház közvetlen kapcsolatban állt a lakossággal, civil szervezetekkel, kisebbségi önkormányzatokkal, a hagyományokat őrző és átörökítő amatőr művészeti csoportokkal. Ötleteik alapján több napossá vált, és specializálódtak programjai. Ma már tradíció, hogy első napja a kisebbségi önkormányzatok rendezvényei, mint „Maros-menti Kulturális Fesztivál”, mely nem csak a cigány, de ma már a román kultúrának is színteret ad. A második napja a helyi amatőr művészeti csoportok (pávakör, néptánc, majorette, fúvószene) bemutatkozása, ekkor történik egy-egy új létesítmény, vagy felújított épület átadása, a kiállításmegnyitók, elsősorban Apátfalvához kötődő művészek bemutató koncertje, majd zárásként az utcabál. A nap fénypontja ünnepi testületi ülés keretében a kitüntető címek átadása. Ugyancsak elmaradhatatlan a szentmise, Szent Anna tiszteletére. Ezen a napon jó néhány éve van a kirakódó vásár, a helyi népi kézművességet megjelenítő játszóház és a Pátfalvi Parasztolimpia, a népi játékok versenye. Harmadik napja, mely szintén tradíció már, a Lovasnap, mely több település lovasainak bemutatója, versenye, őrizve Apátfalva állatszeretetét, állattartását. Meg kell említenünk az apátfalviak sportszeretetét, hiszen első díszpolgárunk, Varga Sinka József (iskolaigazgató, testnevelő tanár) tiszteletére rendezett (1995-től) kispályás labdarugó bajnokságot, mely a falunapokat megelőzően egy több héten keresztül tartó sportesemény, melyre már nem csak apátfalviak neveznek. Bár nem lett tradíció, de több évben megszervezésre került az „Apátfalváról elszármazottak” találkozója is, melynek célja az volt, hogy a volt apátfalviak lássák hova jutottunk mióta elmentek, ill. segítsék, ha van lehetőségük a falunk fejlődését. Nem vált hagyománnyá, de 2005-ben szekéren a „kisbíró” invitálta a lakosokat a falunap rendezvényeire. Az akkori Szegedi Körzeti Stúdió tudósított erről. Helyszínek: Községháza előtti tér, Művelődési Ház (ma Faluház) és az előtte lévő tér, Templom, Lovaspálya, iskolai sportpálya, alkalmanként Maros part, Szigetház-Erdei Iskola.

Érték indoklása:

„Csak a kultúrán keresztül lehet előre haladni. A fejlődés útját, főleg egy falunak, így Apátfalvának is, csak a kultúrában jelölhetjük meg.” -vallotta ezt Benkóczi Zoltán színművész, falunk születte a Pátfalvi Szókimondó 1995. júliusi számában. Idézhetnék a 2005-ben készült településfejlesztési koncepcióból is, mely tanulmány Apátfalva jövőképét az alábbiak szerint fogalmazza meg: „…Apátfalva a gazdag néphagyományainak köszönhetően már rövid idő alatt a környezete schengeni-határmenti térségének kulturális központjává válik, melynek eredményeként hosszú távon a kistérség és a megye egyik vezető szerepét tudhatja magáénak a községek társadalmi-gazdasági helyzetének vonatkozásában. …” Nagyon igaz mindkettő Apátfalva estében, bár a jövőkép megvalósulásától még messze vagyunk. Vallom, hogy a helyi kultúrára épülő falusi turizmus egyik kitörési pontja lehetne a településnek. Apátfalva óriási tradicionális múlttal rendelkezik, mely múltra építi jelenét, de a jövőjét is. Egész évben keményen dolgozó, mélyen vallásos emberek lakják, akik tisztelik a múlt parasztemberét és példakép a ma embere számára. Évente sok-sok rendezvénye van, mely a múlt kultúrájának, gazdasági értékeinek átörökítését szolgálja. A falunapok mégis más. Három napja koncentráltan összeköti a múltat a jelennel, megjeleníti mindazt, mely csak Apátfalvára jellemző. Más, mint a körülötte lévő települések. Más volt múltjában is: nyelvében, öltözködésében, építkezésében, táncában, dalaiban, stb. Ezt a másságot köti össze egy színes kulturális kavalkádban a falunapok, mely olyan érték, mely közvetetten a jövőnek szól. A Szent Anna Napok ma már egyenértékű ünnep a falu búcsújával. Nem csak az apátfalviak ünnepe, de a fentebb leírtak alapján mondhatjuk, hogy turisztikai színtér is, turisztikai attrakciók sokasága. A virágosítási mozgalmaknak köszönhetően megszépül a falu, hazajönnek a már nem Apátfalván élő családtagok, ismerősök, barátok. Jelen vannak a falu testvértelepüléseinek és a környező települések képviselői és sok-sok Apátfalvához nem kötődő vidéki állampolgár is. Együtt emlékezünk, örülünk sikereinknek és együtt szórakozunk. Olyan összefogással valósul meg, mely segíti a helyi társadalom erősítését, a még ma is periférikus helyzetben lévő település fennmaradását.