Apátfalvi archaikus népi imák

Érték bemutatása:

Mint azt az évtizedek alatt összegyűjtött archaikus népi imák mennyiségéből látjuk, Szeged és környéke gazdag e kulturkincsben. Elsőként Kálmány Lajos (Szeged, 1852-1919 néprajzkutató, pap) figyelt fel a nép ajkáról hangzó különös ősi szimbólumokat használó imákra. „Magyarpécskán volt káplán, ott kezdte népköltészeti gyűjtését. Összeférhetetlen, nehéz, ugyanakkor a parasztokhoz húzó természete miatt gyakran összeütközésbe került feletteseivel, a püspökökkel. Ezért állandóan újabb és újabb plébániákra helyezték Temes, Torontál, Arad és Csanád megye területén. Ilyen módon hosszabb-rövidebb ideig a Szeged környéki és a bánsági magyar katolikus lakosságú falvak többségében megfordult a mintegy négy évtizedes papi szolgálata során. Az állandó helyváltoztatás a terület alapos áttekintését és óriási népköltési gyűjtést tett lehetővé. Pótolhatatlan nagy értékű folklórt mentett meg a múlt századi Alföld egészében még tradicionális világából.”
Bálint Sándor ( 1904-1980 néprajzkutató) munkássága két területen kiemelkedő: egyrészt Szeged és környéke, másrészt a magyar katolikus népi vallásosság kutatásában. A néprajztudomány 20. század közepére önállósuló egyik ágának, a vallási néprajz hazai megalapozójának tekinthetjük. Erdélyi Zsuzsanna (1921-2015 néprajztudós) 1968-ban hallott először archaikus népi imádságot egy nagyberényi asszonytól. Azóta ezt a középkori eredetű szöveghagyományt, a népi Mária-költészetet, a szóbeliség és az írásbeliség kapcsolatát és a népi vallásosságot kutatta az ország határain belül és kívül. „Hatalmas anyag gyűlt össze, ma már megközelíti a tízezret is az imák és könyörgések száma. Erdélyi Zsuzsanna az összegyűjtött anyagból jelentette meg a Hegyet hágék, lőtőt lépék című kötetét először 1974-ben. Országos felbuzdulás követte, sok helyen megindult a gyűjtőmunka.
Csongrád megyében Kálmány Lajos és Bálint Sándor nyomdokait követve Polner Zoltán (1933-) kezdett nagyszabású gyűjtésbe, aminek az eredményeként számos könyvben jelentette meg kutatásai eredményét. Az általa gyűjtött legszebb darabok bekerültek a Hegyet hágék… könyvbe is.
A népi imádságok keletkezése: Az egész magyar nyelvterületen megtalálhatók, s nem kötődnek vallási irányzatokhoz. Fontos jellemzőjük, hogy szájhagyomány útján terjedtek, századokon keresztül elkerülték az írásbeliséget. A ponyvairodalom fedezte fel őket, egyházi jóváhagyás nélkül jelentek meg olcsó vásári kiadványokként. Keletkezésük olyan korra utal, amelynek egyrészt központi gondja a rontástól való félelem, az ellenük való védekezés; másrészt a támaszkeresés, biztonságszerzés a védtelenségben. A népi imák jellemzői A népi imádságok elsősorban otthoni, családi használatra szánt alkotások. Az esti-reggeli közös imádkozás térden állva történt, a szoba szent sarkában tartott szentképek, sok helyen házioltárok előtt. Legtöbbször a nagyszülőktől tanulták meg az utódok. Egyéni imádságok voltak, nem kötődtek különleges alkalmakhoz, nincs elmondásuknak megszabott rendje, rítusa.
Lazán összefüggő képsorok, a vallási történetek látomásszerű kivetítése, szimbólumok használata és a közvetlen hang jellemzi az imaszövegeket. Az imádságok központi témája a bibliai Kálvária-jelenet. Érdekes a megközelítése a témának, hiszen nem Jézus szenvedését ábrázolja elsősorban, hanem Mária anyai fájdalmát fia elvesztése miatt. Ez a téma közel állhatott az egyszerű emberek érzéseihez is. Fontos jelképe a szövegeknek Jézus lehulló vére, amit az angyalok fognak fel aranytányérban vagy aranykehelyben. Ez a motívum a Grál- legenda elterjedésére utal Magyarországon is. A kehely jelképként gyakran előfordul az imaszövegekben.
A második kiemelkedő jelentőségű képe az imádságoknak a fény. A keresztény vallás fényszimbolikája jól megfigyelhető a szövegekben: Mária a piros hajnal képében jelenik meg. A hajnallal való azonosítása magyar jelenség. A népi képzelet gyakran hozza kapcsolatba a kakassal, ami ősi fényjelkép, a Nap jegye. A kakas nemcsak a sötétség utáni világosságot jelképezte, hanem lelkiismeret-ébresztő is volt egyben. A krisztusi fény győzelmét hirdeti a sötét hatalmak és a gonosz ellen. Mária alakjához sokféle növény képe is kapcsolódik, gyakori a fehér rózsa, ami imakezdő helyzetben fordul elő. A növényszimbolika kedvelt alakja Mária, hozzákapcsolódó növények: füge, a feltámadás jelképe; margaréta, nőszirom, ciprusfű, uborka, rozmaring, jerikói rózsa, Boldogasszony mentája stb. A népi imák szerkezete
Az imák szövege három részre tagolható: – természeti kezdőképre, mely gyakran lírai hangvételű – drámai hatású epikus részre – záradékra. A lírai kezdőszakasz rendszerint keresztény jelképekkel induló természeti kép. Előzménye a népdalok természeti képe lehetett Az epikus jellegű középső rész a Krisztus-halál tömör bemutatása, középpontjában a keresztre feszítés jelenetével, valamint Mária szenvedésével. A cselekmény elmondása lírai betétekkel váltakozik, gyakran párbeszédes formájú. A harmadik része a záradék, mely rövid, tényközlő záróformula az imádság hasznáról. A záradékok az egyház haragját váltották ki, tiltották használatukat.” Apátfalván 2016-ban még több élő adatközlő is van. Többek között Vargáné Antal Ilona 82 éves és Csapó Jánosné.

Érték indoklása:

Az apátfalvi népi imák a környékbeli falvaktól szigetként elkülönülő pátfalviak ősi vallásosságának megnyilvánulásai. Szinte minden család őriz még egy pár soros imát, mely írásos formában nem olvasható sehol, valaha a nagyszülőktől tanulták. Ősi nyelvezetük, szókincsük a szavak közül kiérződő naiv hit megőrzésre érdemes.