Apátfalva népi hangszere – a citera

Érték bemutatása:

Apátfalván a citerákat vásárokon szerezték be, vagy örökölték az idősebb rokonoktól. Citera szinte minden tanyán-háznál volt. Nagy kincsnek számított, nagy értéknek tartották. Mindenki nem tudott a hangszeren játszani, de a hangszert megkülönböztetett helyen őrizték-tárolták. A citerajátékot egymástól, szülőktől, rokonoktól vagy citerázni tudó ismerősöktől tudták megtanulni.
Citerazene családi ünnepek mellett az őszi betakarítás, szántás végeztével, aratóbálak, citerabálak alkalmával is megszólalt. Az apátfalvi citerajátékban megtalálható a lassú dalok mellett a lassú csárdás, friss csárdás, ugrós és a mars. Népdalkincsében megjelennek a természeti képek, szerelmi témájú dalok és a betyárballadák is (Babáj Gyurka bujdosik az erdőben). A citerajátékot ének kísérhette, ha a játékos kedve úgy tartotta, vagy ha volt mellette valaki más, aki énekelt a citera mellé. Egyedül vagy többen is játszották az apátfalvi népdalokat. Csoportos játék nehezen volt összehozható, hiszen az akkori hangszerek még nem egységes sablonnal készültek, ezért hangolásuk eltérő volt. Legjellemzőbben férfiak tudtak játszani a hangszeren, kevés asszony tudott citerán játszani. Családi ünnepeken, leginkább névnapokkor vallási ünnep alkalmával, pl az apátfalvi Szent Mihály búcsúkor, de akár hétvégeken, a család szórakoztatására is előkerült a hangszer.
Ezen alkalmakkor abban az esetben, ha a húsvétot vagy karácsonyt megelőző böjtöt nem érintette, táncra is alkalmat és lehetőséget adott a citerazene. A citerát a tiszta szobában helyezték el. Apátfalván 1981-ben alakult citerazenekar 3-4 lelkes ember kezdeményezésére. A citerazenekar megalakulása után a zenekar egyik citerás tagja, Korom László készíti a hangszereket az együttes számára. Az együttes vezetésével Fazekas Istvánt bízták meg, aki zenepedagógusként vezette a citerazenekart és pávakört. A próbák helyszínéül az akkor még Művelődési Ház, mai nevén Faluház egyik klubszobája ad helyet a mai napig is. Próbák gyakorisága heti egy alkalom. Az 1981-ben megalakult zenekar, legtehetségesebb tagjai Fazekas István, Kerekes József, Korom László, Sóki József, Furák Mátyás, Gyenge Mihály. 1981 ősztől az apátfalvi citerazene és népdalkincs átörökítése céljából megalakult a gyermek citerazenekar, ahol éves szinten 40-50 gyermek tanult citerázni Fazekas István vezetésével. Apátfalván Bartók Béla 1906-ban 35 népdalt jegyzett fel. Leghíresebb adatközlők Kerekes (Burkus) Márton (jelenleg a citerazenekar és népdalkör az ő nevét viseli) és Kardos István volt.

Érték indoklása:

Apátfalva lakossága „néprajzi szigetként” van említve. A környező falvaktól elkülönülve, őrizték kultúrájukat, hagyományaikat. Ennek egyik része a népzene, mely a népdalokban, népi zenélésben valósult meg. Szerencsére ezek a dalok és a citerák nem tűntek el teljesen. A faluház csoportjai és néhány lelkes „művész” viszi tovább a népi zenélés hagyományát. Az apátfalviak a mai napig tudatosan őrzik zenei hagyományaikat.