A Szegedi Fehértó halgazdasága

Érték bemutatása:

Fehértó Szegedtől északra található, mely évszázadok alatt alakult ki, mint a Dél-Alföld természetes vízgyűjtő medencéje. Landgráf János (hazánk első halászati felügyelője) a Palicsi-tó és a Tisza-menti szikes területek jó példáira hivatkozva Szegeden is ösztönözte a belvizes területek haltermelés céljára történő hasznosítását. Répássy Miklós az Écskai Tógazdaság tervezője személyesen több esetben szenvedélyesen buzdította Szeged vezetőit, hogy Fehértón építsenek halastavakat. 1930. október 27-én Pálfy József polgármester helyettes előterjesztésére Szeged Város Közgyűlése határozott a tógazdaság építéséről. A körtöltéses halastavak kivitelezése a környékről verbuvált 300 kubikussal 1931. március 5-én kezdődött. Az első ütemben az 1928-1932 között épült Algyői főcsatornától D-re eső tavak készültek el, majd ezt követte a főcsatornától É-ra eső területek beépítése.

A Fehértói körtöltéses halastórendszer befejezése 1960-ban történt meg, és ezzel egy 2190 kh halgazdaság jött létre. A Szeged-Fehértón megtermelt tógazdasági hal bel- és külpiacon kerül értékesítésre. Már 1934- óta szállítanak élőhalat közeli és távoli országokba. A városi közgyűlés 1945. szeptemberi tanácskozásán a FM-t képviselő Kontúr György műszaki tanácsos felvetette, hogy a lepusztult üzemet állami pénzből fel kellene éleszteni és Fehértón állami mintahalgazdaságot lehetne létrehozni. Ígérte, hogy ötletével Budapestre visszatérve megteszi erre vonatkozó javaslatát a minisztériumban. A Fehértói halastavak között a közlekedést, szállítást lóvontatású kisvasúttal (lóréval) oldották meg. A 12 km hosszú 600 mm szélességű sínpályán lovak húzta „puttonyos” és lapos csilléken szállították a halakat, takarmányt, szerves trágyát és minden egyéb anyagot. 1980-as évek közepétől a lovakat/öszvéreket un. téglagyári-, majd román bányamozdonyok váltották le. Ma 8 db dízelmozdony húzza a szerelvényeket. Ismert, hogy a Fehértó Szeged lakosságának nevezetes természetvédelmi területe, s hogy ez ki ne essen az emlékezetükből, ébren tartotta bennük többek között Homoki Nagy István Vadvízország című filmje (1952), Ifj. Tildy Zoltán Fehértó albuma (1955), majd a Kunyhók és paloták című kisfilmje (1962), a Móra Ferenc Múzeumban A Fehértó élővilága című kiállítás (1952-1962), Beretzk Péter és tanítványainak -főként Csizmazia Györgynek- ezernyi újságcikke és számos könyve, vagy a Koroknai Károly által 2002-ben forgatott 40 perces Szelídvízország c. filmje.

A halgazdaság 2012-től évente a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával közösen rendezi meg az őszi Fehértavi Darvadozás-t. 1937 augusztusának végén Dr. Vitéz Imecs György főispán a törvényhatósági kisgyűlésen bejelentette, hogy a polgármester előterjesztése alapján tárgyalják a Fehértói Halgazdaság területén egy halászcsárda építésének elképzeléseit. Jövőbeni cél, hogy a Fehértói Halgazdaságot is beállítsák a szegedi idegenforgalmi szolgálatba, ahol sporthorgászatot, vitorlázást, vízimadarakra való vadászatot, télen fakutyázást lehet végezni. Az előzetes számítások szerint a „Szögedi Csárda” hozzávetőlegesen 10-15.000 pengőbe kerülne. A Szegedi Fehértó páratlan érdekességű, ritka madárvilága évszázadok óta ismert. A térség belvízvédelmét megoldó főcsatornák építése, a tórendszer megvalósítása után az élővilág ugyan kissé átalakult, de gazdagsága, jelentősége semmiképpen nem csökkent. A szinkronszámlálás megfigyelései azt bizonyítják, hogy bizonyos fajok eltűnése, majd újra megjelenése döntően nem a helyi körülményekkel függenek össze. A madár megfigyelésen alapuló statisztika az itt valaha megjelenő fajok számát 211 fajban rögzíti. A tórendszer üzembe helyezését követően fontos közösségi célokat szolgál.

Érték indoklása:

Halgazdaság dolgozó kollektívája úgy ítéli meg, hogy a több mint egy évszázada felmerült gondolat alapján Önkormányzati összefogással megvalósított Fehértói halastórendszer megérdemli azt, hogy az útókor értékként kezelje. A mű létrejöttében, működtetésében sok nagy tudású, jószándékú ember vett részt. A tórendszer fennállása óta fontos közösségi célokat szolgál.