A Szegedi Fehértó halgazdálkodása

Érték bemutatása:

A Szegedtől északra található Fehértó évszázadok alatt alakult ki, mint a Dél-Alföld természetes vízgyűjtő medencéje. A terület jelentős vadvíz tárolására volt alkalmas; szárazabb években részben vagy egészben kiszáradt. E mélyfekvésű terület ősidők óta alkalmas volt halászatra, pákászatra, kamillavirág-, és a mosáshoz használt sziksó összegyűjtésére. Móra Ferenc író-múzeumigazgató Fehértó ősi állapotát a XIX. sz. végén így látta: A többszöri sikertelen gyapot- és rizstermelési kísérlet után Szeged Önkormányzata újra napirendre tűzte e szikes terület hasznosítását, és 1930 október 27-én döntött a Szegedi Halgazdaság létrehozásáról. A tógazdaság építése 1931-ben kezdődött, a beruházás tervezett költsége 400.000 pengő volt, amiből Klebelsberg Kuno kultuszminiszter ajánlására a kormány 200.000 pengőt állami segélyként vállalt, míg a hiányzó részt a város kölcsönből fedezte. Az első halszállítmány 1933 augusztus 8-án jelent meg a szegedi piacon. A fehértói halból 1934 tavaszán már külföldre is jutott, 140 mázsa pontyot szállítottak vonaton jéggel hűtött, vízzel teli fakádakban a bécsi halkereskedőknek. Ezt követően az osztrák vevők rendszeresen visszatérő vásárlók voltak Szegeden. Az ősi fehértói halastavak építése 1960-ban fejeződött be, melyet 1979-ben egyszerű gazdasági társulás keretében a szomszédos Gyevi fertő területén tovább bővítették.

Az 1982 évi üzembe helyezést követően a Szegedi Halgazdaság 2100 hektáros halastórendszerré fejlődött. A tipikus alföldi körtöltéses halastavakban pontyot, fehér busát, amurt, szürkeharcsát, csukát, süllőt termelnek a HACCP Élelmiszerbiztonsági rendszer előírásait betartva, szigorúan ellenőrzött technológia szerint. A társaság a Szegedi Halászati Kutatóintézettel együttműködve több évtizedes kutatómunka eredményeként a helyi adottságokhoz jól alkalmazkodó, genetikailag ellenálló, zsírszegény és kiváló ízű, államilag elismert önálló tájfajtát tenyésztett ki: a Szegedi Tükrös Pontyot. A tógazdaság éves haltermése: 1600-1800 tonna. Termelnek bel- és külpiaci értékesítésre ivadékot, tenyész -, sport- (horgász) és étkezési halakat. Az értékesített hal mintegy 30-40%-a évtizedek óta az EU távolabbi és szomszédos országaiba talál gazdára, a többit visszatérő hazai horgászegyesületeknek, kereskedelmi- és vendéglátó egységeknek, társgazdaságoknak valamit közvetlen a fogyasztóknak értékesítik. A 2007 karácsonyára átadott – HACCP minősítéssel rendelkező – halfeldolgozó és árusító a szigorú EU-s humán- és állategészségügyi szabályoknak is megfelelve friss élő hallal vagy azokból készült feldolgozott hallal (tisztított, szálkátlanított) áll a vásárlók rendelkezésére.

A Szegedi Tükrös Ponty Filé 2011 óta egyedüliként jogosult a Hagyományok-Ízek-Régiók (HÍR) védjegy használatára. A Szegedfish Kft. kezdettől fogva aktív közreműködője a Szegeden XXI. alkalommal megrendezett három napos Nemzetközi, Tiszai Halfesztiválnak, amely közel 100.000 ezer vendéget mozgat meg. A Halgazdaság 2014-ben kezdeményezője volt annak, hogy a híres Szegedi Halászlé bekerüljön a Hungarikumok közé. Miniszteri döntés alapján a Szegedi Halászlé a Turizmus és vendéglátás ágazati értéktárába kerül be. A SZEGEDFISH Kft. az ország halellátásában betöltött szerepe mellett fontos feladatának tartja a vizes élőhely optimális fenntartását az eredményes természetvédelem, vízgazdálkodás és haltermelés érdekében. A Fehértó földrajzi fekvése kedvező a madaraknak. Ősidők óta ide járnak megpihenni, erőt meríteni a Tisza vonalát követő világvándorok, itt táplálkoznak az ártereken fészkelők, és szép számmal itt a helyben szaporodó madarak. A szinkron számláláson alapuló megfigyelés szerint az itt valaha megjelenő fajok számát 211 fajban rögzítik. A vezetés büszke a 2007-ben kapott Presztízs Környezetvédelmi díjra, mert úgy értékelik, hogy ezzel környezetük elismeri azt a nem kevés szellemi-, anyagi ráfordításukat (ökológiai szolgáltatásukat), amelyet a Fehértói vizesélőhely fenntartása, megőrzése érdekében évek, évtizedek óta tettek illetve tesznek.
Ismert, hogy a Fehértó Szeged lakosságának nevezetes természetvédelmi területe, s hogy ez ki ne essen az emlékezetükből, ébren tartotta bennük többek között HOMOKI NAGY ISTVÁN Vadvízország című filmje (1952), IFJ. TILDY ZOLTÁN Fehértó albuma (1955), majd a Kunyhók és paloták című kisfilmje (1962), a Móra Ferenc Múzeumban A Fehértó élővilága című kiállítás (1952-1962), BERETZK PÉTER és tanítványainak – főként CSIZMAZIA GYÖRGY- ezernyi cikke és számos könyve, vagy a KOROKNAI KÁROLY által 2002-ben forgatott 40 perces Szelídvízország c. filmje. A halgazdaság 2012-től –évente- a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóságával közösen rendezi meg a Fehértavi Darvadozás-t.