A magyar bucó
Érték bemutatása:
A Keleti-Kárpátokban eredő Maros lelassult, de mégis sodró folyású alsó szakaszán, Makó mellett számos védett, őshonos halfaj él. Ilyen a selymes durbincs, a homoki küllő és a magyar bucó. Ez utóbbi halfaj elterjedése a Duna és a Dnyeszter vízgyűjtő területére korlátozódik, élőhelye mind szűkebb területre szorul vissza. A sügérfélék családjába tartozó, orsó alakú, általában 20-30 cm hosszú, de ritkán 50 cm-es hosszt is elérő, nagy vízteret és magas oxigéntartalmat igénylő fenéklakó hal egykor nagy számban fordult elő a Marosban, ma már itt is ritkábban kerül elő.
Érték indoklása:
A Magyar Haltani Társaság internetes szavazásán a 2014. év halának választotta. A Maros őshonos halfajára emlékezve Makó Önkormányzata vidám és sokszínű nyári fesztiválként, hagyományteremtő szándékkal rendezte meg 2012-ben a Makói Bucóka Napokat.Járás: Makói járás
A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Makói Települési Értéktár
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: MakóIrányítószám: 6900Érték szakterülte kategória: Természet
A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): Dr. Juhász Lajos: A magyar Bucó. = TermészetBúvár, 2014:1. 22-23. Dr. Harka Ákos – Sallai Zoltán: Magyarország halfaunája. Képes határozó és elterjedési tájékoztató. Szarvas, 2004. 186-187. Sallai Zoltán: Néhány adat a Maros hazai szakaszának halfaunájáról. = Crisicum 2. (1999). Szarvas, 1999. 185-198.