19. századi makói viselet

Érték bemutatása:

A nők bő, kék színű nehéz selyemszoknyát, fölötte kék-vörös színjátszó taftból készült, peremén cakkos aranycsipkével ékített kötényt hordtak. Felsőruházatként testhez feszülő ujjast viseltek, amelyet kék selyemből szabtak, fodorral szegtek és szalaggal szegélyeztek. Gallérja alá piros színű, mintás és rojtos selyemkendőt vettek. A fejükön vállra omló, sárgás-fekete színben játszó taft kendőt hordtak. Lábbelijük fekete cipő vagy papucs volt. A férfiak bokán fölül érő fehér vászongatyát, galléros fehér inget, derékig érő, selymes fényű, 19 ezüstgombos fekete mellényt viseltek. Erre fényes posztóból készült, egyenes szabású bő fekete ujjas (mándli) került, melyet szélesen kihajló gallér, és kétoldalt gombokból és hosszú hurokból képzett zsinórdíszítés ékített. Fekete pörge kalap és puhán ráncolódó, hegyes orrú fekete csizma egészítette ki az öltözetet.

Érték indoklása:

A Joseph Böss bécsi rajzoló által 1857-ben megörökített makói viseletet a magyarországi biedermeier paraszti öltözet legszebb példája.