Skip to main content

Szentesi járás

Járásszékhelye Szentes város. Területe 813,84 km² , népessége 38830 fő, a 2021.évi adatok szerint. Egy város, Szentes és hét község : Derekegyház, Szegvár, Eperjes, Nagymágocs, Nagytőke, Árpádhalom, Fábiánsebestyén tartozik hozzá.
A Szentesi járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. március 16-án az addigi Központi járás nevének megváltoztatásával.
Területe nagyobb mértékben 1956-ban a szomszédos Csongrádi járás megszűnésekor bővült négy onnan átcsatolt községgel, viszont a 70-es években több községét a Szentesi, a Csongrádi és a Hódmezővásárhelyi városkörnyékhez oszották be.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Szentesi is, községei a Szentesi, a Csongrádi és a Hódmezővásárhelyi városkörnyékhez kerültek.

Települések

Árpádhalom

Helyzete periférikus, a közigazgatás és egészségügy Szenteshez köti, de Orosházával is van kapcsolat. A közút mindkét irányba kifogásolható minőségű, Békés vármegye irányába kimondottan rossz, pedig a lakosoknak Orosháza sokkal közelebb volna. Közúton érhető el, de a főúttól távol van...

Derekegyház

Érdekes jelenség, a fej lődés furcsa ötvözete, hogy napjainkban mind a korszerű növénytermesztési technológiák, mind a korábbi időre jellemző hagyományos művelési módok egy szerre vannak jelen a település gazdálkodásában.A falu természeti kincsei, a mintegy 900 ha erdő, az 50 ha víz felület és az építészeti örökségek, mind kellemes időtöltést ígérnek. A horgászok számára a Kórógy-ér és a Kéktói Ökoturisztikai Park gazdag zsákmányt biztosít: 10 kg feletti pontyok, szürke harcsák valamint lénai tok és amerikai harcsa is fogható. A változatos alföldi tájban gyönyörű kirándulóhelyek találhatók a környező erdőkben, pihenőkkel, forrásokkal és gazdag vadállománnyal...

Eperjes

A terület csodálatos élővilágával fontos részét alkotja a Körös-Maros nemzeti Park mellett a vidék természeti értékeinek. Biológiai sokféleségével, az áthaladó Alföldi Kéktúra útvonallal jó lehetőség teremt a természetszerető érdeklődők számára. A túra Nagymágocs felől ér be Eperjesre, majd onnan Szarvas felé folytatódik. Igazi turisztikai központtá nőtte ki magát a Király tó és a körülötte lévő terület, ami rengeteg lehetőséget nyújt az ide látogatók számára...

Fábiánsebestyén

Adottságai révén agrár jellegű község, vonzáskörzetében két mezőgazdasági termelő üzem található, melynek tevékenységi körébe tartozik a szántóföldi növénytermesztés, illetve állattenyésztés. Ez a község címerében is ábrázolásra került. A faluban élő emberek vendégszeretete, családias hangulatú közössége a garancia arra, hogy az itt eltöltött idő kellemes élményként maradjon meg vendégeinkben. A lakosság megélhetését mindenkor a mezőgazdaság biztosította, a két világháború között Rosenthal Adolf modernül felszerelt uradalmi birtoka működött itt...

Nagymágocs

Majd Károlyi Lajos az uradalom központjává fejlesztette fel, és megépítette a település első jelentősebb épületét, ami ma is áll, az Ybl Miklós által tervezett épületet, az uradalmi irodát, későbbi nevén községházát (Ma már nem községháza működik benne, hanem a helytörténeti gyűjtemény és a turistaszálló). Károlyi Imre 1896 és 1897 között felépíttette a település máig is legszebb díszének számító kastélyt, a gyönyörű parkkal együtt. (A Károlyi- kastélyban jelenleg szociális otthon működik.) Később birtokosa volt a Festetich család is. 1872-ben községgé alakult...

Nagytőke

A neve a magyar Tőke szóból ered, feltehetően a lakosok favágó foglalkozására utalt. A török időket megsínylette a település: az 1570-es török adóösszeírás 26 családot említett, 1599-re a tizenöt éves háború idejére teljesen elnéptelenedett. A következő évszázadban lassan újratelepült a vidék, de a krími tatárok 1693-mas fosztogatásai során újra lakatlan lett. Nagytőke önálló falu csak 1952-ben lesz újra: Szentes benépesült határrészéből alakították ki a területét...

Szegvár

A vármegye második legnagyobb községe. Szegvár Csongrád-Csanád vármegyében, annak tiszántúli részén található, a Tiszától mintegy 5 kilométer távolságra.  A Kurca és a Kórógy-ér találkozásánál fekszik. A legközelebbi települések a tőle délre található Mindszent (7 km) és a tőle északra fekvő Szentes (8 km) A vármegyeszékhelytől, Szegedtől légvonalban 35–40 km-re fekszik. Őskori lakott telephely volt...

Szentes

A újkőkortól kezdve (i.e. 5000-3000) folyamatosan lakott hely volt. A neolit kori leletek egyik legértékesebb darabja a szegvár-tűzkövesi határrészen talált ún...

X