Skip to main content

Szegedi járás

Járásszékhelye Szeged. Területe 741,10 km², népessége 200184 fő, a 2021. évi adatok szerint. Két város: Szeged és Sándorfalva és 11 község: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Szatymaz, Tiszasziget, Újszetiván tartozik hozzá. A Szegedi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén az addigi Kiskundorozsmai járás székhelyének áthelyezésével és nevének megváltoztatásával.
Területe 1952-ben egy Szeged határából alakult községgel, 1956-ban pedig a megszűnő Csongrádi járás két községével bővült, 1973-ban pedig öt községét Szegedhez csatolták.
1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Szegedi is. A járás községei közül Kistelek és Mórahalom városi jogú nagyközségi rangot kapott, a járás többi községe pedig a Szegedi városkörnyék, illetve a Kisteleki és a Mórahalmi nagyközségkörnyék között került felosztásra.

Települések

Algyő

Egész területével szerves része a Duna-Tisza közötti hátságnak; délen Szegeddel, északon Hódmezővásárhellyel, nyugaton Sándorfalvával, keleten Maroslelével határos. Ezek a geográfiai tények alapvetően határozzák meg a település helyzetét és lehetőségeit, amiképpen az is, hogy mellette halad el a 47-es országos főútvonal, az ezzel majdnem egyező tengelyű Szeged-Békéscsaba vasútvonal, valamint közelében két közúti és egy vasúti híd biztosítja a Tiszán az átjutást. – Továbbá, természetesen, a kőolajmező, amely a huszadik század utolsó harmadában alapjaiban változtatta meg a falu életét és arculatát. Az újra önállósult Algyőnek újra meg kellett találnia, újra föl kellett fedeznie a gyökereit, hogy integrálhassa az új, modern településképbe...

Deszk

Története a továbbiakban tükrözi Magyarország mozgalmas múltját. Gyakran változtak földesurai, oklevelekben adás-vétel, elzálogosítás, újabb adományozások tárgyaként szerepel. Deszk 1552-ben került török uralom alá.Lakói egyre fogytak, s a település a 18...

Dóc

Ezek közül a leghíresebb bérlő Dóczy Miklós volt. A birtokot róla „Dóczy birtok” néven ismerték. 1488-ban egy feljegyzésben már csak Dócz néven szerepel a terület...

Domaszék

Az avarok és majd a hunok szállásfoglalását a szarmaták letelepedése, majd a gepidák érkezése előzte meg. A már fent említett Kunhalomon igen nagyszámú szarmata és gepida jegyeket magán viselő edénytöredéket tárt fel a régészeti ásatás. Egyes történeti források szerint e vidékről, Szeged környékéről indította Árpád fejedelem a döntő csatát Szvatopluk ellen. Anonymus ezt kétségbe vonja, ő ezt a környéket a honfoglaló magyarok pihenőhelyeként jelöli meg...

Ferencszállás

Ez a szorgalom ma is jellemző a Ferencszállásiakra. A kukutyini terület az 1880-as évek idejében zabbal volt bevetve, de az éppen akkor tetőző Maros miatt a földeken nem lehetett dolgozni. A leleményes parasztemberek nem akarták, hogy veszendőbe menjen a termés, ezért csónakokba ültek és úgy vágták le a zab "hegyét", a kalászát...

Klárafalva

A falu a honfoglalás óta áll fenn, Varsánytófalu néven ismert a XIII. században, 1256-ban így említi egy adománylevél. A Szent Klára tiszteletére épített templomáról elnevezett falut először 1488-ban egy oklevél említi Klárafalwa néven...

Kübekháza

Ez az oka a település sakktábla szerkezetének. Eredetileg Torontál vármegye Törökkanizsai járásában volt, 1920 után Csanád megyéhez került, a Torontáli járásba tartozott. Az 1950-es megyerendezéssel Csanád megye megszűnésekor Csongrád megyéhez csatolták. Az 1850-es évektől egyre több elszegényedett kertész hagyta el a falut...

Röszke

Településünk 3600 hektáron terül el, lakóinak száma kb. 3400 fő. Röszke területén található az ország egyik igen fontos és nagy forgalmú határátkelőhelye. Az ország déli kapujának nevezett röszkei határátkelő meghatározza a település fejlődését, így lényegesen nagyobb a kereskedelemmel foglalkozó és szolgáltatást nyújtó vállalkozások száma...

Sándorfalva

Sándorfalva a törökök által elpusztított Sövényháza romjain épült föl – az eredeti tervek szerint „Új-Algyőként”. A Tisza ugyanis annak az évnek a tavaszán az ősi halászfalut gyakorlatilag teljesen elpusztította. Épp ezért döntött úgy Pallavicini Sándor őrgróf, hogy az árvízkárosultaknak a birtoka déli részén, „vízmentes” területen háromszáz kataszteri hold földet ajánlott fel, az újrakezdéshez...

Szatymaz

század első felében szegedi lakosok foglaltak itt állattenyésztés céljából földeket és építettek szállásokat, és sokáig szállásokkal tarkított puszta maradt. Csak a 19. század elejére keletkeztek rajta Zombory Pál főkapitány kezdeményezésére högyek, azaz szőlőtelepítések, így jött létre Ádokhegy, Neszűrjhegy és a Szűcsök hegye. A Budapest–Szeged-vasútvonal 1854-es indulása után a szatymazi szőlők a szegedi, felsővárosi polgári és népi értelmiségi családok kedvelt nyaralóivá váltak...

Szeged

Az épületek nagy része elpusztult, és a mai Szeged nagyrészt az árvíz után épült: szebb, modernebb épületek váltották fel a régieket. A trianoni békeszerződés után több elcsatolt dél-magyarországi város szerepét is átvette, jelentősége tovább nőtt. 1962-ben Csongrád megye székhelye lett...

Tiszasziget

A mai település központi része egy szigetszerű kiemelkedésen jött létre nem messze a Tisza és a Maros összefolyásától, azok egykori kanyarulataival körülölelve – erről a sajátos helyzetéről kapta jelenkori nevét is –, a mai területéhez tartozó egyes lakott helyek ugyanakkor egykoron a Tisza túlpartjához tartoztak.A település első okleveles említése 1484-ből származik, azonban a 16. században elnéptelenedett. 1746-ban szerbeket telepítettek ide, de miután 1783-ban Szeged megvásárolta a területet, azok nem maradhattak itt...

Újszentiván

Nevét templomáról kapta, s első írásos előfordulása két, 1411-ben – 594 évvel ezelőtt – kelt oklevélben olvasható. A török közeledésekor e családok utódai elmenekültek innen. 1560-ban a falut az adórovó sem tudta megközelíteni...

X