Skip to main content

Mórahalomi járás

Járásszékhelye Mórahalom. Területe 561,71 km², népessége 29733 fő, a 2021. évi adatok szerint. Egy város (Mórahalom) és 9 község: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, Zsombó tartozik hozzá. A Mórahalmi járás a 2013-ban teljesen újonnan létrehozott járások közé tartozik, Mórahalom korábban soha nem volt járási székhely, sőt 1950-ig Szegedhez tartozott, ahogy a járás több más települése is.

Települések

Ásotthalom

évi szegedi határtérképén és a vele egykorú városi iratokban bukkan föl először. Az 1840-es évekre a szabadkai határ mentén kezdett kibontakozni az Átokháza elnevezésű tanyasor. A tanyai kitelepülés újabb nagy hulláma az 1879. évi szegedi árvíz után bontakozott ki. Az 1880-as évek elején osztották Gátsor, az 1890-es évek második felében Halastelek, 1900...

Bordány

A rómaiak idején szarmaták lakták, akik Szegedtől – Dunáig tartó településeikről élénk kereskedelmet folytattak Pannónia lakóival. A Római Birodalom felbomlása után gepidák telepedtek le (454-567/568-ig). A Bordány – Mező dűlőről, a Kunhalomról előkerült, jellegzetes formájú és díszítésű edénytöredékek gepida településekről, vagy síremlékekből származnak...

Forráskút

Ellátogatva hozzánk megtapasztalhatja Forráskút alkotó szellemiségét, a gazdálkodó ember szorgalommal párosuló kitartását, a homokhátiság identitástudatát és a vidék marasztaló vendégszeretetét. Bízom benne, hogy továbblapozva honlapunkon kedvet kap arra, hogy eljöjjön hozzánk és személyesen is vendégünkként köszönthetjük. Köszönöm megtisztelő figyelmét!. . ...

Mórahalom

1950-től Mórahalom néven vált önálló községgé, majd 1970-től nagyközség. A közigazgatás átszervezését követően 1984-től városi jogú nagyközség, több település körzetközpontja. 1989...

Öttömös

Alapintézményekkel rendelkezünk az oktatás, az egészségügy, a kultúra és a sport terén. Az infrastruktúra folyamatosan kiépült, jelenleg a szennyvíz elvezetés és tisztítás megoldásának előkészítése van folyamatban. Az itteni ember mindig a mezőgazdaságból élt, bár földjei jelentős kincseket rejtenek, termálvizet, földgázt és kőolajat. Jelentős a tanyavilág, szórvány tanyák jellemzik a település szerkezetét, ahol a lakosság közel 40 %-a él...

Pusztamérges

Pusztamérges kialakulását, létét egyedül a szőlőtermesztésnek köszönheti. A térség talaja, a napsütéses órák magas száma, eleve meghatározza az itt termeszthető növénykultúrák körét. A térségben főleg gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt termesztenek...

Ruzsa

Győződjön meg állításunk helyességéről és ismerje meg közösségünk 70 éves történtét. 70 év kevésnek tűnik, akár mondhatnánk azt is, hogy gyermekcipőben járunk. Viszont van ennek a helyzetnek egy másik oldala: kevesebb, mint egy emberöltő alatt virágzó közösséget hoztunk létre, önerőből, az itt élők közös akaratából és munkájából. Hogyan? Elmeséljük! Minden a vonattal kezdődött. Ilyen szempontból kicsit hasonlítunk az amerikai nagyvárosokra, hiszen sok esetben az ő történetük is a vasúthálózat kiépítésével kezdődött...

Üllés

Károly török elleni háborúja idején (l736-1739) a katonai beszállásolás terhétől. Az osztrák örökösödési háború (1740-1748) első éveiben olyannyira megnövekedtek Üllés katonai és földesúri terhei, hogy 1743-ban a község lakossága áttelepült Kiskunmajsára. A kiskundorozsmai járás helyét a szegedi járás, mint óriásjárás vette át, a község helyett Szeged járási központtal. A falu területéből már 1948 augusztusban kiszakadt, és önálló községgé vált Árpádközpont (Üllés) névvel. Tanyák, a múlt örökségei Hogy mi is a tanya? - nehéz megfogalmazni...

Zákányszék

A település, sőt az ország határain túl is ismert Zabosfa Néptáncegyüttes 1988-ban alakult. A hagyományápoló rendezvényeink közül a Tavaszcsalogató (április végén), nagybúcsú (Szentháromság vasárnapja), az Aratóünnep (július első vasárnapja), a kisbúcsú (Nagyboldogasszony napja), a Falunap (augusztus harmadik vasárnapja), a Böllérnap (novemberi hétvégén), az adventi gyertyagyújtás emelkedik ki. Büszkék vagyunk épített és természeti értékeinkre, kiemelve a szegedi táj népi építészetének jellegzetességeit képviselő, néhol még ma is fellelhető, napsugaras homlokzatú öreg házakat és a Szentháromság plébániatemplomot. Településünk a megye legtöbb növényritkasággal megáldott területei közé tartozik. Az Ezerarcú Sömlyék számos ritka növényfaj (mocsári kardvirág, imola, buglyos szegfű, szürkés ördögszem, stb) természetes élőhelye, minden évszakban elkápráztatja a homokhátak között barangolót. Az országos Kék-Túra részeként az Alföldi Kék-Túra Csongrád megyei útvonala érinti Zákányszéket és tovább halad a fehértói madárles, illetve az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékpark felé. Nemcsak a túrázók, a vadászok is szívesen látott vendégek, a helyi vadásztársaság hosszú évek óta tart kapcsolatot más hazai és külföldi társaságokkal, adottak a feltételei a cserevadásztatásnak. A zákányszékiekre – mint ahogyan sok más település lakóira is – jellemző a vendégszeretet. Nevükben is meghívom Önt, látogasson el községünkbe, legyen a vendégünk! Érezze otthon magát, élményekkel, barátságokkal gazdagodjon!. ...

Zsombó

Szomszédos települések: Szeged, Bordány, Forráskút, Balástya és Szatymaz községek. Zsombó megközelíthető közúton - az M5-ös autópálya felől a Szeged-Északi kijárat, valamint a Balástya – Forráskúti kijárat felől. - Szeged irányából Kiskundorozsma városrészen keresztül a Szeged-Kiskunmajsai úton, - Kiskunmajsa irányából a Szeged-Kiskunmajsai úton, - Kiskunhalas – Szegedi útról 2 km-es átkötő út vezet a település központjába, - Az 5-ös út felől Szatymazon át...

X