Makói járás
Járásszékhelye Makó. Területe 688,85 km², népessége fő, népsűrűsége fő/km² volt a 2021. évi adatok szerint. Két város: Makó és Csanádpalota és 13 község: Kiszombor, Ambrózfalva, Apátfala, Csanádapberti, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros tartozik hozzá.
Települések
Ambrózfalva
1907-ben új állami iskola és óvoda is épült. A községet 1918 áprilisától 1920 márciusáig román katonaság tartotta megszállva. A település nemzetiségi összetétele gyökeresen 1946-ban változott meg, amikor a szlovákok kitelepülésével és a Szlovákiából kitelepített magyarok beköltözése után, a két ország közötti népességcsere eredményeként a magyarság került túlsúlyba. Az 1949-ben megalakult Dimitrov Mezőgazdasági Termelőszövetkezet később egyesült a Felszabadulás Termelőszövetkezettel, amely még ma is folytat gazdálkodó tevékenységet a községben...
Apátfalva
A makói kistérség része, amely az ország délkeleti kapuja. Míg régen a népek országútja haladt itt, ma a 43-as számú főközlekedési út vezet át Romániába. Apátfalva – neve szerint – valamely monostor apátjának birtokát képezte. A köznép a mai napig Pátfalvának hívja, első előfordulása a Pothfalua névalak. Apátfalva keletkezését a csanádi révnek köszönhette, hiszen a település a Maros partján, a csanádi várhoz vezető utak találkozásánál született meg. Az első okleveles adat a XIV. századból maradt fenn, a község neve 1334-ben a pápai tizedlajstromban fordul elő, ekkor már közepes nagyságú Csanád megyei településnek számított. A Maros - völgye a középkorban sűrűn lakott, az Alföldnél jobban beépült, civilizált terület volt...
Csanádalberti
században a helyiek túlnyomó többsége evangélikus szlovák volt. A település az első világháborút követően, 1919 és 1920 között majd egy évig román megszállás alatt volt. A lakosság a 20...
Csanádpalota
Földje kitűnő, humuszban gazdag mezőségi talaj. Csanádpalota 1924-ig, illetve 1945-50 között Csanád vármegyéhez, 1924-1945 között Csanád-Arad-Torontál vármegyéhez, felváltva a battonyai, valamint a makói és nagylaki járáshoz tartozott. Palota szabályos típusba tartozó, délalföldi településforma. A belterület szabályos kiosztását a kamara mérnökei végezték...
Földeák
században “fyldeáki” névvel jelölik (1449-1451,1506) amely arra utalhat, hogy egytelkes nemesek lakják, területének egy része a csanádi káptalan birtokában volt, ekkor már állt Szt. Márton tiszteletére szentelt temploma. A török időkben végvári vitézek kapták birtok adományként / Toldy Mátyás, Szalai Ferenc, Sárkány Dénes, Szabó János stb./ 1561-ben, akik azonban ténylegesen birtokba venni nem tudták. Templomát közben tarisznyavárrá (erőd – templommá) alakítják...
Királyhegyes
Bár története során többször elpusztult, Királyhegyes valamiképpen mindig újjáépült, újjátelepítették. Ennek oka nemcsak a jó termőföld adottsága, hanem az is, hogy az emberek tudnak is bánni vele. A mezőgazdaságban termesztett növények között kiemelkedik a vörös hagyma, a fokhagyma, búza, kukorica, árpa. A település külterületének élővilága gazdag apróvadakban – fácán, vadkacsa, őz – így több társaság is kínál vadászati lehetőséget az idelátogató vendégeknek. A község központjában néhány tekintélyes XIX...
Kiszombor
E kultúrák hagyatékát számos régészeti lelet igazolja: a község határában több mint 100 régészeti lelőhelyet tartunk számon. A neolitikum időszakában a Körös-kulturához tartozó népek éltek itt, a rézkorban (Kr. e...
Kövegy
Az 5166 kh területtel kialakított kertészséget a telepítést intéző Mednyánszky Alajos kamarai elnökről eleinte Mednyánszkyházának is nevezték. A 19. század közepén mintegy 100 házból, a kincstári fölvigyázó lakásából, iskolából és korcsmából álló településnek csak 1902-ben lett temploma...
Magyarcsanád
szeptember 20-án feloszlatta a szerb határőrséget, és a községet Csanád megyébe kebelezte be. A határőrség feloszlatása után a szerbek nagy része Oroszországba vándorolt, helyükre 1757-ben románok, majd magyarok települtek le. 1793-ban az aradi kincstári uradalom költöztette Újcsanádot mai helyére...
Makó
Első írásos említése 1247-ből maradt fenn, amikor a település helyén folyami átkelő jött létre. Szerepe a karlócai béke után nőtt meg, 1730-tól Csanád vármegye székhelye lett. 1890-ben népessége alapján a történelmi Magyarország tizenkettedik legnagyobb városa volt...
Maroslele
Az évi középhőmérséklet 11,4 fok. Évente 5–600 milliméter csapadék esik. Szomszédai: észak felől Hódmezővásárhely, északkelet felől Óföldeák, délkelet felől Makó, dél felől Ferencszállás és Klárafalva, délnyugat felől Deszk – mindhárom utóbbi a Maros túlsó, bal partján –, nyugat felől Szeged Tápairét nevű városrésze, északnyugat felől pedig Algyő Tisza-balparti településrészei, Rákóczitelep és Nagyfa. Először 1274-ben említik Lele (Leleu, Lelee in Chanad) néven a Maros közeli községet...
Nagyér
Erről 1843-ban tesz írásos feljegyzés több levéltári irat is. Gróf Majláth György főszolgabíró tulajdonát képezte a település teljes jelenlegi közigazgatási területe. Jó földek voltak és vannak azóta is...
Nagylak
A Dél-Alföldi régióban nagy hagyománya volt a kendertermesztésnek. A kender- és len-áztatógyárat 1903-ban alapították, a kendergyár kéménye 70 méterre magasodik a település fölé, a kémény teteje erős szélben akár 1 métert is kilenghet. A gyárban eleinte Bács megyei svábok dolgoztak. A trianoni békeszerződés értelmében a határ vaskerítése a gyár udvarának közepén húzódott, a len-telep átesett Romániába, és a munkások határátkelési igazolvánnyal jártak dolgozni...
Óföldeák
3 km. Az bizonyos azonban, hogy a XIV. században lakták e helyet, mert a községről 1332-ben „FYLDEÁK” néven írásos dokumentumokban említik nevét. A mostani Óföldeák helyén eredetileg Deákfalva település állott, idővel a mellette elhúzódó szárazér partján még egy Deákfalva helység keletkezett, így lett az egyik „Föl-Deákfalva”, a másik „Al-Deákfalva” Ez utóbbi elpusztult, és a megmaradt Föl-Deákfalva később elhagyta a “falva” végzetet, s a neve Földeák maradt...
Pitvaros
Szomszédai: észak felől Ambrózfalva, kelet felől Mezőhegyes, dél felől Csanádpalota, nyugat felől pedig Csanádalberti. A településen keresztülhalad a Gyula és Makó között húzódó 4434-es út, illetve a Tótkomlóstól Makó-Rákosig húzódó 4426-os út, közúton ezeken érhető el a község az említett, végponti települések irányából. Budapest, illetve az ország távolabbi részei felől a leginkább kézenfekvő megközelítési útvonal: a Kövegy-Csanádpalota közti leágazásig az M43-as autópályán, majd onnan a 4451-es, majd a 4434-es úton...