Skip to main content

Kisteleki járás

Járásszékhelye Kistelek. Területe 410,20 km², népessége 18215 fő, a 2021. évi adatok szerint. Kistelek város és 5 község: Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer tartozik hozzá. A Kisteleki járás a 2013-ban teljesen újonnan létrehozott járások közé tartozik, Kistelek korábban soha nem volt járási székhely, bár szolgabírói kirendeltség működött itt a XX. század első felében.

Települések

Baks

Már az őskorban is emberi település helyéül szolgált, mivel pár éve szántás közben kerültek elő olyan 3400 éves arany ékszerek, melyek ezt bizonyítják. Anonymus krónikája szerint Árpád fejedelem és vezérei a szomszédos Ópusztaszer területén „ejtették meg szerét az ország dolgának”. Bizonyos, hogy Árpád népe ebben az időben lakta községünk mai területét, mely Ond vezér fennhatósága alatt állt. Századokon át palánkkal és sövénnyel védett vár állt a mai Baksi part helyén. A terület hosszú ideig királyi birtok volt...

Balástya

Balástya, Gajgonya kapitányságokból, valamint Őszeszék és Fehértó kapitányság nagy részéből alakították ki területét. Az önálló községgé válás eléréséhez hozzájárult a lakosság számának jelentős növekedése, 1949-ben 6369 lelket számlált a falu. Azóta folyamatosan csökken a lélekszám, 2013-ban 3555-en laktak a településen...

Csengele

A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16...

Kistelek

1926-ban a vasútállomáshoz közeli Géczi-tanyán csiszolt kőbaltát találtak, amely a rézkorból származik. A Kisteleki szőlők határrészről az 1930-as években bronzkori eszközök kerültek a szegedi múzeumba. Több helyen leltek római érmeket, szarmata (népvándorláskori) edénytöredékeket, ruhadíszeket, középkori kályhaszemet és dénárokat. A környékbeli ásatások ismeretében ezek azt tanúsítják, hogy a település határa a rézkor óta, rövidebb-hosszabb ideig, több népnek életfeltételeket biztosított. Középkor - Kistelek a szegediek tulajdonában A középkori Kistelek helyét nem ismerjük, de bizonyos, hogy templomos hely volt, mint a környékén Csengele, Sáregyháza (a mai Pusztaszer területén elenyészett falu), Csany és Szer...

Ópusztaszer

Az ország távolabbi részei felől az 5-ös főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisteleki letéréssel. Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták. Györffy György történész szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes: lehet, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat...

Pusztaszer

Tönkretette a tatárdúlás, a török uralom. 1638-ban nagy tűzvész pusztított, a földdel vált egyenlővé. 1640 után indult ismét lassú fejlődésnek, gróf Eszterházi Miklós engedélyére...

X