Csongrád-Csanád vármegye
Csongrád-Csanád vármegyében 7 járás és összesen 60 település található.
Járások
Csongrádi járás
Járásszékhelye Csongrád. Területe 339,24 km², népessége fő, népsűrűsége fő/km² volt a 2021. évi adatok szerint. Csongrád város és Csanytelek, Tömörkény, Felgyő tartozik hozzá.
Hódmezővásárhelyi járás
Járásszékhelye Hódmezővásárhely. Területe 707,77 km², népessége 54149 fő, a 2021. évi adatok szerint. Két város Hódmezővásárhely és Mindszent és két község Mártély és Székkutas tartozik hozzá. A Hódmezővásárhelyi járás a 2013-ban teljesen újonnan létrehozott járások közé tartozik, Hódmezővásárhely korábban soha nem volt járási székhely.
Kisteleki járás
Járásszékhelye Kistelek. Területe 410,20 km², népessége 18215 fő, a 2021. évi adatok szerint. Kistelek város és 5 község: Baks, Balástya, Csengele, Ópusztaszer és Pusztaszer tartozik hozzá. A Kisteleki járás a 2013-ban teljesen újonnan létrehozott járások közé tartozik, Kistelek korábban soha nem volt járási székhely, bár szolgabírói kirendeltség működött itt a XX. század első felében.
Makói járás
Járásszékhelye Makó. Területe 688,85 km², népessége fő, népsűrűsége fő/km² volt a 2021. évi adatok szerint. Két város: Makó és Csanádpalota és 13 község: Kiszombor, Ambrózfalva, Apátfala, Csanádapberti, Földeák, Királyhegyes, Kövegy, Magyarcsanád, Maroslele, Nagyér, Nagylak, Óföldeák, Pitvaros tartozik hozzá.
Mórahalmi járás
Járásszékhelye Mórahalom. Területe 561,71 km², népessége 29733 fő, a 2021. évi adatok szerint. Egy város (Mórahalom) és 9 község: Ásotthalom, Bordány, Forráskút, Öttömös, Pusztamérges, Ruzsa, Üllés, Zákányszék, Zsombó tartozik hozzá. A Mórahalmi járás a 2013-ban teljesen újonnan létrehozott járások közé tartozik, Mórahalom korábban soha nem volt járási székhely, sőt 1950-ig Szegedhez tartozott, ahogy a járás több más települése is.
Szegedi járás
Járásszékhelye Szeged. Területe 741,10 km², népessége 200184 fő, a 2021. évi adatok szerint. Két város: Szeged és Sándorfalva és 11 község: Algyő, Deszk, Dóc, Domaszék, Ferencszállás, Klárafalva, Kübekháza, Röszke, Szatymaz, Tiszasziget, Újszetiván tartozik hozzá. A Szegedi járás az 1950-es járásrendezés során jött létre 1950. június 1-jén az addigi Kiskundorozsmai járás székhelyének áthelyezésével és nevének megváltoztatásával. Területe 1952-ben egy Szeged határából alakult községgel, 1956-ban pedig a megszűnő Csongrádi járás két községével bővült, 1973-ban pedig öt községét Szegedhez csatolták. 1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Szegedi is. A járás községei közül Kistelek és Mórahalom városi jogú nagyközségi rangot kapott, a járás többi községe pedig a Szegedi városkörnyék, illetve a Kisteleki és a Mórahalmi nagyközségkörnyék között került felosztásra.
Szentesi járás
Járásszékhelye Szentes város. Területe 813,84 km² , népessége 38830 fő, a 2021.évi adatok szerint. Egy város, Szentes és hét község : Derekegyház, Szegvár, Eperjes, Nagymágocs, Nagytőke, Árpádhalom, Fábiánsebestyén tartozik hozzá. A Szentesi járás az 1950-es megyerendezés során jött létre 1950. március 16-án az addigi Központi járás nevének megváltoztatásával. Területe nagyobb mértékben 1956-ban a szomszédos Csongrádi járás megszűnésekor bővült négy onnan átcsatolt községgel, viszont a 70-es években több községét a Szentesi, a Csongrádi és a Hódmezővásárhelyi városkörnyékhez oszották be. 1984. január 1-jétől új közigazgatási beosztás lépett életbe, ezért 1983. december 31-én valamennyi járás megszűnt, így a Szentesi is, községei a Szentesi, a Csongrádi és a Hódmezővásárhelyi városkörnyékhez kerültek.