Ópusztaszer
Anonymus leírása szerint a honfoglaló magyarok a Körtvélytóhoz (Curtueltou) értek, és a Gyümölcsény nevű erdőnél 34 napot eltöltve Árpád és nemesei gyűlést tartottak, ahol megállapították az ország törvényeit: „szerét ejtették” az ország dolgainak. A gyűlés emlékére pedig a helyet Szer-nek nevezték el.
.Csongrád-Csanád vármegye nyugati részén, a Tiszától körülbelül 10 kilométerre nyugatra, Szegedtől 25, Kistelektől 7, Budapesttől 150 kilométerre található.
A környező települések közül Bakssal és Dóccal a 4519-es, Kistelekkel pedig az 5411-es út köti össze. Az ország távolabbi részei felől az 5-ös főúton közelíthető meg a legegyszerűbben, kisteleki letéréssel. Ópusztaszer nevét 1200 körül említette először oklevél Scerii néven. 1233-ban Zerr, 1266-ban Scer, 1283-ban Zeer néven írták.
Györffy György történész szerint Anonymus adatainak történeti értéke kétes: lehet, hogy a forrás csupán utólagos névmagyarázat. Azonban annál több hitelt érdemel az az adatközlés, mely szerint a honfoglaláskor Ond vezér és fia, Ete vezér telepedett meg itt, akitől a Bár–Kalán nemzetség származik. A nemzetség később itt építette fel monostorát, mely a jelentős egyházak közé tartozott, ami abból is kitűnik, hogy sórészesedését a király 1000 kősóban állapította meg.
1318-ban ez volt Károly Róbert király tartózkodási helye.
Sövényháza nevét 1348-ban említette először oklevél Suenhaz néven. Nevét a sövényből készült, tapasztott házairól kaphatta.
Sövényháza a török hódoltság végéig virágzó falu volt, egy 15. századból származó oklevél pedig mezővárosként említi.
1553-ban a török defterek összeírásakor még 92 házat írtak össze a településen, és plébánia temploma is volt, melynek romjai a 20. század elején még láthatóak voltak a Szer-monostor romjaitól délkeletre 800 m-re, a Kápolnai erdei határszélen. Később azonban a falu elnéptelenedett.
A török hódoltság után a terület kamarai tulajdon volt.
1803-ban gróf Zichy Leopoldina, Pallavicini János Károly özvegye vásárolta meg a Mindszent-Algyői uradalmat, és ott dohánytermesztésbe kezdett, dohánykertészeket telepítve a birtokra.
1930-ban a környező uradalmi kishaszonbérletekben lévő 300-500 tanyán már több mint másfél ezer ember élt. Sövényháza lakossága ekkor Bakssal és Dóccal együtt már 6872 fő volt, a területnek azonban falumagja még nem volt. Az elszórtan fekvő tanyák úgynevezett községközpontjában az 1800-as években épült fel a kastély, közelében pedig a községháza; tőle 1 km-re az alsó-pusztaszeri, vagy központi major, és mindkettőtől távolabb 1925-ben épült fel a katolikus templom.
Sövényháza falumagja az 1945 után felparcellázott telkeken bontakozott ki. A környező tanyák lakói az 1970-es évek közepétől kezdtek tömegesen a faluba költözni. 1974-ben átnevezték a települést Ópusztaszerre.
Terület: 59,5 km²
Járás: Kisteleki járás
Irányítószám: 6767
Testvérvárosok:
még nincs
Weboldal: opusztaszer.com/
Videó: https://youtu.be/K9DlTgkEi70
Közeli látnivalók
„A magyarok hét nyila” emlékmű
Akhal Ménes
Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza
Az Alföldi Kéktúra (AK) Csongrád megyei szakasza
Bánhegyi Jób József
Csillagösvény Labirintus
Dinnyenap
Feszty Árpád
Feszty-körkép
Krumplileves buggyantott tojással
Lukácsné Buha Szilvia mézeskalács készítő
Magyarok Nagyasszonya Római Katolikus Templom
My Farm Ópusztaszer
Ópusztaszer-Csontospart
Ópusztaszeri (Pusztaszeri) erdő
Ópusztaszeri Faluház és Könyvtár
Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark
Ópusztaszeri Polgármesteri Hivatal
Pallavicini-kastély
Prof. Dr. Trogmayer Ottó- Széchenyi-díjas muzeológus, régész, egyetemi tanár
Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet
Szeri Húsvét
Szobori Búcsú
Termelők
Lukácsné Buha Szilvia
Mézeskalács díszítő