Csengele
A szomszédos települések: észak felől Petőfiszállás, északkelet felől Pálmonostora, délkelet felől Kistelek és Balástya, dél felől Kömpöc, délnyugat felől Kiskunmajsa, északnyugat felől pedig Jászszentlászló. A bronzkorban is már lakott volt, a Mételyes dűlőben 1932-ben kerültek felszínre ebből a korból származó agyagedények.
Magyarország déli részén, a Dél-Alföldön, Csongrád-Csanád vármegye északi részén található.
Az Árpád-korban két temploma volt a településnek, Alsó- és Felsőcsengelén 1-1. A Bogárháti templomot a tatárok pusztították el, amit a kunok újjáépítettek. A felsőcsengelei templom romjait 1891-ben tárta fel Reizner János. Valószínűleg a 16. század közepén a törökök gyújtották fel. A középkorban Szeged városa a kunokkal közösen legeltetésre használta a csengelei pusztát.
Egy 1570-es török összeírás szerint 3100 szarvasmarhát tartottak ezen a területen. 1852-ben elkezdték a pusztát bérbe adni. 1890-ben kezdte meg működését az első iskola, a belsőcsengelei. A 19. század második felében Kordás Mihály szélmalmot épít.
1909-ben vasútállomás létesült. 1914-ben megkezdte az első helyi orvos a működését. 1934-ben motormalom épült. 1936-ban kezdte meg az első helyi lelkész a működését, a parókia 1938-ra készült el. 1941-ben elkészült az I. fokú közigazgatási kirendeltség épülete, de csak 1943-ban kezdte meg működését. 1945-ben megszűnt a földbérlői rendszer, a földeket szétosztották. 1948-ban 250 házhelyet osztottak ki a majdani falu területén. 1950-ben önálló községgé nyilvánították Csengelét.
Terület: 60,66 km²
Járás: Kisteleki járás
Irányítószám: 6765
Testvérvárosok:
Ering (Németország), Nowa Slupia (Lengyelország)
Weboldal: www.csengele.hu/
Videó: https://youtu.be/-x54ogwovKQ