Szegvári Várrom

Érték bemutatása:

Hajdanában a települést „Szeg”-nek nevezték. A 14-15-16. századi iratokban ezt olvashatjuk: Zeegh, Zegh, Zeghy . 1506-ban Dóczy János, a falu akkori földesura várkastélyt építtetett a Kurca partjára. Ez a castellum erős falakkal és vizesárokkal volt körülvéve. Valódi kis erődítménynek tűnt. A környéken sehol máshol nem volt ilyen erődítmény, egészen Gyuláig haladva. Kegyetlen földbirtokos volt Dóczy János. Kegyetlenkedései miatt 1514-ben a dónáttornyai jobbágyok feldúlták és felgyújtották a várkastélyt. Hosszú évek után tudta rendbe hozatni a Dóczy család.
A török hódoltság idején egy ideig Ferdinánd király hívei szállták meg a várkastélyt.

Ekkor történt, amikor János király Budára utazva erre haladt, nyíllal meglőtték a várkastély tornyából. A nyíl eltalálta a lábát, amitől élete végéig sántított. Arról is szólnak a krónikák, hogy Dóczy János, amikor királyi kamarás volt, a királytól sok aranyat, drágaságokat ellopott és szegi vára pincéjében rejtette el. Amikor hűtlenség miatt – mivel a törökökkel egyezkedett – vagyonelkobzásra és lefejezésre ítélte őt a király, megparancsolta a várkastély átvizsgálását is. Nem találtak kincseket. Ez a várkastély lett a falu névadója, ugyanis a 17.-18. században a Szeg névhez hozzáragadt a „vár” szó és lett a település neve Szegvár