I. Világháborús emlékmű

Érték bemutatása:

Az 1914. július 28-án kirobbant első világháború már erősen tanyásodott települést talált, amelynek gazdasági, közlekedési, társadalmi okok miatt a közeli kapitányságokra is elszívó hatása volt.” „Szatymazról az 1864–99 között születettek, összesen 35 évfolyam vonult be hadiszolgálatra. A kapitányságban lakók elsősorban a szegedi 46. gyalogezred k. u. k. (kaiserliche und königliche; császári és királyi) német vezényleti nyelvű közös ezredbe vonultak be.” Szeged híres háziezrede 2014 november végén részt vett a belgrádi bevonulásban, az olasz fr fronton mind a 12 isonzói csatában harcolt. Ezeket a háború legembertelenebb ütközetei között tartjuk számon. Az ezred 1915 júniusában már a legelső Isonzó-csatában öt nap alatt 1750 főről 439 főre csökkent, a többiek elestek vagy megsebesültek.
A veszteségek pótlására folyamatosan újabb és újabb menetszázadokkal töltötték föl, és a háborút 1918. november elején Piávénál fejezte be. A 46. gyalogezredben harcolt Szatymaz közismert tisztjei és tisztesei közül Báló István szakaszvezető, vendéglős, Bárkányi József tiszthelyettes (főtörzsőrmester), Boros József közvitéz (honvéd), Kup Béla százados, vitéz Molnár Lajos Antal törzsőrmester, gazdálkodó. A másik jelentős szegedi alakulatban, a magyar vezényleti nyelvű m. kir. 5. gyalogezredben ugyancsak sok szatymazi szolgált. Az ezredet 1914 augusztusában a Kárpátok előterébe, Galíciába szállították, és részt vett az orosz támadás megállításában, visszaszorításában. Az 5. gyalogezred Przemyslnél elvérzett, és 1915. március 22-én az éhhalállal küszködve esett orosz fogságba. Az ezred csak 1915-ben 45 menetszázadot indított az arcvonalba. Az orosz fronton kívül harcolt Erdélyben és a déli fronton.
A háborút az állománytest által fölállított 302. tábori gyalogezrede 1918. október végén ugyancsak a Piavénál fejezte be. Ezredeiben szolgált a szatymaziak közül Hegedűs I. József közvitéz, rendőrfelügyelő, Katona György főhadnagy, tanító, Miklós Sándor hadnagy, tanító, Virág Vince tábori lelkész, a későbbi plébános és Zsák József hadnagy, igazgató tanító. A szatymaziak közül sokan harcoltak még a szegedi 7. utászzászlóaljban, majd 1917-től a belőle alakult négy árkászzászlóaljban, a 3. huszárezredben, az 1. honvéd lovas tüzérezredben és a vadászzászlóaljakban. A település hadköteles keresőképes férfi lakosságának jelentős része részt vett a háborúban, és vérvesztesége is rendkívül súlyos volt A zászlaját tisztelgésre emelő honvédet ábrázoló emlékmű, 112 szatymazi hős nevét őrzi. 1933. június 11-én, vasárnap avatták föl. A közadakozásból és Szeged város hozzájárulásából fölállított emlékmű avatásán Szatymaz népe csaknem kivétel nélkül megjelent. A virággal borított díszkapuval fogadott József főherceg mondott beszédet. Az emlékművet Szolcsányi Gyula (1933) szegedi szobrászművész készítette.