Skip to main content

Szoborkert

Érték bemutatása:

Hősök szobra Apátfalva község képviselő-testülete 1922-ben határozta el, hogy a Hősök Emlékét Megörökítő Országos Bizottság mintakönyvéből a 227. számú tervet, Pásztor János szobrászművész alkotását állítják föl. Az emlékmű magas talapzatán egy első világháborús honvéd áll, mellette címeres pajzs, jobb kezében koszorút tart. A talapzatba vésett szöveg: „ A hazáért és községünkért hősi halált halt apátfalvi polgárok örök emlékezetére 1925 ” A vásárlásra 450 ezer koronát, a szállításra, felállításra, a nevek felvésésére további 150 ezer koronát szántak. Az emlékmű helyéül a község nyugati főbejáratánál, a vasútvonal és az országút közötti területet jelölték meg.
Hamarosan el is kezdődött a terep elegyengetése. A mintegy ezer négyszögöles bekerített parkban 1925. október 25-én avatták fel a „Koszorúzó honvédet” ábrázoló emlékművet. A talpazat két oldalára 173 hősi halott nevét, a hátoldalra az 1919. június 23-i román vérengzés 40 apátfalvi áldozatának nevét vésték föl.
Aradi vértanúk emlékhelye: Az aradi vértanúk emlékhelyének kialakítását 2002 nyarán a Pátfalváért Egyesület kezdeményezte Móricz Ágnes ötlete alapján. Annak apropóján, hogy Vajda László felajánlott 13 tujafát a község szépítésére. (az édesanyja nevelte a fákat.) Az emlékhely a Szoborkertben lett kialakítva,az egyesület vállalt minden felmerülő költséget. A tervezést Szigeti Márton kőfaragó, a kivitelezést Széles István, akkor egyesületi tag és Vajda László egyesületi tag végezte. 2002-ben avatták az emlékművet, azóta minden évben a Pátfalváért Egyesület szervezi az október 6-i megemlékezést. 2002 évben el lettek ültetve a tuják, minden vértanúnak egy. 2003-ban Beke Mihály tanár bácsi javaslatára, ültettek egy 14. tujafát, Batthyány Lajos emlékére, mert Őt végezték ki legelőször, mint országunk első felelős miniszterelnökét.
Az évek alatt a bokrok jól megnőttek. Minden október 6-án énekes, táncos, irodalmi műsorral emlékezik az egyesület tagsága az aradi vértanúkra. A megemlékezések ideje alatt egy-egy hős nevével kokárda kerül a tujákra és emlékmécsesek gyúlnak. Trianoni kopjafa 2011-ben avatta fel a Bökény Népe Kulturális és Harcművészeti Egyesület.
Tagjai készítették el felajánlásokból. Legfőbb céljuk, hogy méltóképpen tudjanak megemlékezni, valamint, hogy felhívják a figyelmet az 1920 -ban aláírt és hazánkra erőltetett békediktátumra, melyet a nemzet mind a mai napig nem tudott kiheverni. Ezért kopjafa formájú az emlékmű, mert gyásznapra emlékeztet. Őseink az ütközetekben elhunyt harcosok sírhantjának fejéhez szúrták le a vitézek harci kopjáját, így emlékezvén meg róluk. Ebből a szokásból alakult ki nemzetünk szép ősi szakrális hagyománya a kopjafaállítás. Az itt elhelyezet kopjafán található minden motívumnak, szimbólumnak megvan a jelentéstartalma. Felépítésében rendesen követi a temetési kopjafák formáját. Felül található, legmagasabban az a nyolcszögletű csillag, ahol a nép ősemlékezete szerint a teremtő lakik. Alatta közvetlenül a magyar tulipán, a mag népének megjelenítése. Alatta négy faragott gallér a nyakon, amely a múló időt jelképezi a nemzet történelmében, hullám hegyeket -völgyeket, hosszabb rövidebb jó -rossz időszakok váltakozását. A faragvány vállakban szélesedik ki, kis peremmel. Azt mutatja, hogy ide kevés teher fér már el. Alatta a mellkasba rejtett sebzett szív, a lélek lakhelye. Itt van feltüntetve az ország térképén fekete foltként kis Magyarország, mely magában soha ki nem virul.
Deák Ferenc idézete és a Hiszek Egy utolsó versszaka zárja a mondanivalót. Az egyesület minden évben megemlékezik a Trianoni békediktátumról. Szent Anna kereszt A XIX. században Magyarországot is érintette a kolera járvány. Apátfalván 137-en lelték halálukat eme gyilkos kórban. A járvány megszűnését követően 1837-ben az apátfalviak örök ünnepet fogadtak Szent Anna tiszteletére. A rendszerváltást követően újra lendületet vettek a Szent Anna napi megemlékezések, immár falunapok keretében. 2015. július 26-án a 20. alkalommal tartott falunapokon, az apátfalvi római katolikus egyházközösség, Jánosi Szabolcs plébános úr közbenjárásával keresztet állíttatott Szent Anna tiszteletére. Második világháborús emlékmű A második világháborús hősi emlékművet 178 apátfalvi hősi halott emlékére 1993-ban állították föl. Szigeti Szilvia tervezte, a kivitelezés Szigeti Márton kőfaragó munkája. Gyulay Endre szeged-csanádi püspök áldotta meg.

Érték indoklása:

A Szoborkertben felállított emlékművek a falusiak ragaszkodását fejezik ki hőseikhez, őseikhez. Így is őrzik a hősök emlékét. A falu legforgalmasabb utcáján, füves területen lett kialakítva a Szoborkert, a benne levő emlékművek folyamatosan alakulnak, bővülnek.

Járás: Makói járás

A nemzeti értéket nyilvántartó adatbázis megnevezése: Apátfalvi Települési Értéktár

A nemzeti érték fellelhetőségének helye: Apátfalva

Irányítószám: 6931

Érték szakterülte kategória: Épített

A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források): Halmágyi Pál: Az I. és II. világháborús emlékművek Makón és környékén. In: Múzeumi Kutatások Csongrád Megyében 1998. Szerk.: Nagy Imre. Szeged, Csongrád Megyei Múzeumok Igazgatósága, 2000, 274.

Szoborkert 1kép
Szoborkert 2kép
Szoborkert 3kép
Szoborkert 4kép
Szoborkert 5kép
Szoborkert 6kép
Szoborkert 7kép
Szoborkert 8kép
X