Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet

Érték bemutatása:

Magyarország egyik legnagyobb kiterjedésű tájvédelmi körzete. Ez az összetett arculatú vidék magában foglalja a Tisza jobb partján található hullámteret és az árvízvédelmi töltéseken kívül elterülő mentett területeket. A tájvédelmi körzetből 5000 hektár a Ramsari-szerződés hatálya alá eső nemzetközi jelentőségű vizes élőhely (Labodár, Sas-ér, Büdös-szék, Baksi-puszta, Csaj-tó, Fehér-tó). A XIX. századi folyószabályozások során alakult ki a Labodári- és az Atkai –holtág. A mély fekvésű semlyékekben természetes állapotú (Büdös-szék), vagy halastóvá alakított szikes tavakkal találkozhatunk (Csaj-tó, Fehér-tó). Az erdőrezervátummá nyilvánított Sas-ér jó része fokozottan védett. Jelentős területeket foglalnak el az extenzív vagy hagyományosan művelt gyepek és szántók, melyek fontos pihenő-és táplálkozó helyei a vonuló madaraknak: a ludaknak és a darunak.
A botanikai és zoológiai kutatások igazolták, hogy ez a terület hordozza az Alsó-Tiszavidék legértékesebb szikes pusztai élővilágát. A Duna–Tisza közi homokvidék és a Tisza-völgy érintkezése miatt itt homoki és szikes pusztai növénytársulások is védelem alá kerültek. A Szeged északi határában fekvő Fehér-tó a tájvédelmi körzet legnagyobb, több mint 2 400 ha-os tórendszere. 1939 óta országos védettséget élvez. Akkorra már jórészt megtörtént a természetes szikes tó halastóvá átalakítása. A változások ellenére a tó ma is igen gazdag madárvilágnak ad otthont. Eddig a tavon és környékén több mint 280 madárfajt figyeltek meg. A régi szikes mocsár nyújtotta táplálkozási és pihenési lehetőségeket próbálja pótolni a madarak számára az időszakosan leengedett halastavak iszapos medre. Télen, amikor a környező vizek már befagynak, itt még találnak néhány nagyobb léket a madarak, ahol pihenhetnek, ihatnak. A Fehér-tóban levő Korom-sziget a sirályok fészkelő helye.
A gyakori dankasirályok mellett több száz pár szerecsensirály is megfigyelhető. Az igazi madártömegek nyár végén, az ősz beköszöntével lepik el a tavakat. A libák és récék tízezres csapataihoz október közepétől darvak csatlakoznak. A Pusztaszer déli határában található Büdös-szék megőrizte a szikes tavak jellemző arculatát. A tó környéki ürmös szikes pusztát szikerek szabdalják. A Büdös-széktől északra fekszik a tájvédelmi körzet másik nagy halastórendszere, az 1 200 ha-os Csaj-tó. Itt táplálkoznak a Tisza hullámterén lévő közeli labodári gémtelep lakói. A Tisza hullámterének jelentős természeti értéke a Sas-ér, amely 1951 óta természetvédelmi terület. A Pusztaszeri Tájvédelmi Körzet legnagyobb holtága az Atkai-holtág, mely őrzi a hullámterek növény- és állatvilágát, de kedvelt horgászvíz is.