Kutasi Csárda
Érték bemutatása:
Létrejöttének pontos dátuma nem ismert. A feljegyzések szerint 1775 körül épült; már az 1800-as évek kezdetén is csárdaként, fogadóként működött a Vásárhelyi-puszta egyetlen állandó épülete. A ránk maradt írásos emlékek szerint, a Csárda fala vörös színűre volt festve, hogy a Pusztán áthaladó utazók könnyebben észrevegyék. A csárda mellett az állathajtóknak és jószágaiknak elengedhetetlenül szükséges gémeskút, itató is állott. Feltételezhetően, ebből a szóösszetételből ered a Veres Kutas, vagy Vörös Kutas elnevezés, amely egyúttal a később kialakuló település nevének is alapjául szolgált. A szájhagyomány szerint Rózsa Sándor, hírhedt betyár is járt a csárdában, valamint a nagy szegedi árvíz idején Szegedre utazó császári pár, Ferenc József és Erzsébet királyné is megszálltak ugyanitt.
A XIX. század végén, a vasúti forgalom beindulásával a csárda elvesztette eredeti szállásadó funkcióját, megszűnt, az épületet később Hódmezővásárhely, megyei jogú város orvosi rendelővé és szolgálati lakássá alakíttatta át. Az 1910-es években az erdélyi származású Csiky János foglalta el a kutasi orvos hivatalt, aki még egy fürdőmedencével is kibővítette az épületet. 1921-ben az orvoshoz és családjához egy német diák érkezett a „Nagy háború” utáni magyar-német csereüdültetés jóvoltából. A diák, a későbbi Hugo Hartung, német író egy romantikus regényben eleveníti fel a Kutason és a Vásárhelyi-pusztán töltött nyárnak az emlékeit, a helyiek vendégszeretetét. Ennek emlékére az épület falán egy táblát helyeztek el.
Járás: Hódmezővásárhelyi járás
A nemzeti érték fellelhetőségének helye: SzékkutasIrányítószám: 6821Érték szakterülte kategória: Épített